horgászni voltam

Most csak a horgászatról írok, mert a többiről majd lehet ír Szandra.

Szóval voltam horgászni. Először féltem, hogy nagy leégés lesz belőle, egy teljesen ismeretlen vizen, ismeretlen bottal, orsóval, de ezt sikerült elkerülni, köszönhetően annak, hogy ez egy olyan víz volt, ahol szinte soha sem horgásznak. Juditnál, Csilla barátnőjénél voltunk kerti partin. Juditék gyönyörű háza egy kisebb tóra néz. A tó egy része erősen hínáros, egy nagyobb részen pedig tökleveles, viszont a tó 60%-a tiszta, itt csak víz szélen 1-2 méteren áll hínár. A tó partján rengeteg kanadai lúd tanyázik.

Én a kevésbé hínáros vízre menten (másutt bedobni se lehetett a sok hínár miatt). Ahogy bedobtam, megjelentek az érdeklődő naphalak, világított a kékes úszójuk. Negyedik-ötödik dobásra kapásom is volt, ami után egy jó 30-40 percen keresztül szinte minden dobásra volt kapásom. Nem túl jó „helyzetkihasználással” 5 halat sikerült fognom. A képeknél lehet is a halakat látni. Megmondanám, hogy milyen halak voltak, de pontosan nem tudom. Először biztos voltam benne, hogy ezek feketesügérek, és az angol nevük: bigmouth. Aztán mikor másnap megnéztem a neten, akkor láttam a feketesügér angol neve smallmouth, és a bigmouth magyarul pisztrángsügér. De végül is mindegy, a két halfaj külsőre szinte tök ugyanolyan.

És még Leonard is fogott egy halat.

Bejegyezte: Endre